Egy arisztokratikus nap Torinóban

Nemrég Torinóban jártam, és soha nem gondoltam volna, hogy október végén szinte tavaszi napsütést fogok találni. A Királyi palota előtt ülve az volt az érzésem, hogy lassan lebarnulok. 🙂

Nem most jártam itt először, nagyon szeretem ezt a királyi várost: szép, elegáns és hangulatos, rendezett sétálóutcákkal, széles terekkel, gyönyörű épületekkel, kihagyhatatlan múzeumokkal és felejthetetlen csokoládézókkal. Milánóból nagyon egyszerű eljutni ide, a legjobb a Frecciarossa szupergyors vonatra időben foglalni egy jegyet, így jó áron 55 perc alatt Torinó belvárosában találjuk magunkat.

Egy nap nem elég Torino minden nevezetességére, de egy kiadós belvárosi sétára igen. A Stazione Porta Nuova állomáson az infopontban be lehet szerezni egy térképet és innen gyalogosan hamar a belvárosba érünk. A Via Roma egy elegáns, árkádos bevásárló utca, mely a Piazza San Carlóra, a város egyik legfontosabb terére vezet. Itt a kávézókba beülve régi torinói arisztokratának érezhetjük magunkat, ők különösen kedvelték ezt a teret. A téren két csodaszép ikertempolomot is megcsodálhatunk: San Carlót és Santa Cristinát.

Innen tovább sétálva útba esik a Museo Egizio, a világ második legnagyobb egyiptomi gyűjteményével, majd a Piazza Castellóra érünk, amely nemcsak csodaszép, de a város történelmi központja is egyben. Itt látható a Palazzo Madama és a Palazzo Reale, azaz a Királyi Palota. Ez volt a Savoyai-család egyik legfontosabb rezidenciája, 1997-től az UNESCO Világörökség listáján is szerepel. Erről a térről sok szép és hangulatos utca is kezdődik: via Garibaldi, via Po, via Micca…

Következő kihagyhatatlan látványosság: a Mole Antonelliana! Ez ma Torino szimbóluma, 167,5 méter magas és sokáig a világ legmagasabb kőépülete volt. 6 euróért fel lehet menni lifttel a tetejére és gyönyörködni a szédületes panorámában. Kihagyhatatlan!

A filmek szerelmeseit is várja a Mole: itt kapott otthont az olasz Nemzeti Mozimúzeum.

Innen sétáljunk le a Piazza Vittorio Venetón át a Pó folyóhoz.

Ha pihenni szeretnénk ezen a téren is hemzsegnek a hangulatos kávézók és cukrászdák.

A Pó folyó mentén sétálva eljutunk a Corso Cairolihoz, ahonnan a Via dei Mille nyílik. Miért emelem ki ezt az utcát? Itt, a 22-es szám alatt töltötte élete utolsó éveit Kossuth Lajos, a “turini remete”. Egykori erkélyétől balra egy márvány emléktábla is emlékeztet mindenkit, hogy itt élt a híres Luigi Kossuth.

Kövessetek Facebookon és Instagramon is!